Művecskéimből : Az öregedés szonettjei - szonettek Marcel Reynaert gondolataira |
Az öregedés szonettjei - szonettek Marcel Reynaert gondolataira
2010.08.09. 12:15
A fiatalságom bolondságaiból nem az általam elkövetett őrültségek gyötörnek engem a legjobban, hanem az a tény, hogy nem mehetek vissza újra elkövetni azokat.
Ha ágyába hívott egy asszony,
semmi sem tarthatott volna vissza…
Tudtam én, hogy a tűzzel játszom,
- mint aki a mámort rocskából issza, -
nem tudtam, de nem is akartam
lemondani az izzó vágyról…
Már mellettem feküdt, nem alattam,
csak nem akartam kimászni az ágyból…
Nem hív már senki, bár őrültségre vágyom,
de visszaút nincsen, csak lopva lesem,
mit, és hogyan riszálnak a lányok…
Tegyél csodát Uram! Csak egyetlen eset
essék meg még a paplanom alatt!
(Azután újra kérlek, mert a vágy megmaradt…)
|