Adj hálát mindennap...
Halák László 2008.01.14. 20:50
Elképesztően bután intézzük a sorsunkat. 2002 óta egyre mélyebben süppedünk az elégedetlenségbe, ami szerintem indokolatlan. Az igaz - írta Amado - hogy nem hálhatsz a világ összes asszonyával, de törekedni kell rá. Mi a helyes férfiúi - női - magatartás tehát? Elkeseredni amiért túl sok az asszony - férfi - a képességeinkhez képest, vagy annyival hálni, amennyivel csak lehet? Az előző esetben az elégedetlenség tönkreteszi az életünket, a második esetben boldogan élhetünk a formális logika szerint. Társadalmi életünkben is van miért elégedetlennek lenni, de van amiért lelkesedhetünk is. Mi határozza meg akkor a magatartzásunkat,...
Adj hálát minden nap...
Azt lehet mondani, divatba jött a "The Secret" című film. Eddig akárkivel beszéltem, aki már látta, el volt ragadtatva az eredetiségétől. Magam is láttam, de mielőtt megnézhettem volna, már elolvastam az interneten a szövegét. Mondhatom, nagyon megnyerő volt az okfejtése.
Nagyon röviden összefoglalva arról van benne szó, hogy a világegyetem egységes energiájában a mi személyes energiánk is működik. A "titok" pedig nem más, mint az, hogy személyes éltünkben hogyan lehet építeni erre az egységes energiára, ennek a hatására. Akik már ismerik és alkalmazzák a "titkot", azok nem tesznek mást, mint saját életük szolgálatába állítják a "Vonzás Törvényét ". Ez olyan jelenség az életünkben, mint Aladin csodalámpájának a Dzsinnje, akivel, - amikor megismerjük, - közöljük kívánságainkat, ő nemes egyszerűséggel azt válaszolja: “kívánságod számomra parancs” és már el is kezdődik a parancs, a kívánság teljesítése.
Csakhogy ez a Dzsinn olyan, mint a "vaklégy"... Ha téged a gondjaid foglalkoztatnak állandóan és csak keseregsz, hogy mennyi az adósságot, mennyi a gondod, milyen kevés a pénzed, milyen kevés az elismertséged, akkor azt hiszi, ezek a te kívánságaid és teljesítve ezt, még nagyobb zuhatagban szakadnak rád a gondok. Az a megoldás, hogy szabadítsd fel magadban a pozitív energiáidat, valóban azt kívánd, amit szeretnél és ne azzal foglalkozz állandóan, amitől félsz, és akkor ez a "vaklégy", a Vonzás Törvénye a pozitív vágyaidat teljesíti. Ettől kezdve szerencsés leszel a pénzügyeidben, a családi kapcsolataidban, a karrieredben az egészséged ügyében - egyszóval mindenben.
A film számos példával támasztja alá, hogy azok a kevesek, akik a gazdagság túlnyomó többségével rendelkeznek, mindannyian ismerik a "titkot" és pozitív kapcsolatban vannak a Vonzás Törvényével. Nekem csak az nem nyerte meg a tetszésemet, hogy misztikus jelenséggé teszik gyakran a Vonzás Törvényét, amely szinte automatikusan engedelmeskedik a vágyaid parancsának, ha azok, most már nem negatív töktésűek, hanem pozitívak.
Módszereket is ismertet a film. Első lépés, hogy tisztázd magadban a valódi vágyaidat. Második lépést a Vonzás Törvénye teszi meg, rád vár a harmadik lépés, fogadni a Vonzás Törvényének tetteit. Ezt én úgy fordítottam le a magam számára, ha lottómilliomos akarok lenni, ezt a szándékomat, vágyamat komolyan kell vennem, erre lépést tesz a Vonzás Törvénye, nekem pedig lottószelvényt kell vennem, hogy megnyíljon a nyerés lehetősége. (Azt nem gondolhatom komolyan, hogy a lottószelvény birtokában elég nekem tiszta szívemből tisztázott vággyal lottóznom, hiszen akkor - mivel ilyen tisztázott vágyú ember számos lehet - számtalan ötös találat lenne minden héten, azaz semmit sem nyernék a "vaklégy" kívánságteljesítésével.)
Nem is szeretném én a hamis vágyakat erősíteni, beérem azzal, hogy a "titok" egyéb módszerére hívjam fel a figyelmet. A "titok" szolgálatba állításához elengedhetetlen módszer, hogy minden nap csinálj mérleget, milyen adományért kell hálát adnod, adj is hálát, mert ez alapozza mega a napod pozitív tartalmú vezetését.
Ez azonban már nem csak a "The Secret" módszere, hanem Benjamin Hoff, a "Micimackó és a Tao" című könyvben is olvasható, amikor arra tanít bennünket a kedves, ámbár csekély értelmű mackó: Ha bolgod akarsz lenni, legyél boldog és örülj mindennek amid van, amit már elértél. Ha szerencsétlen akarsz lenni, leszel is, ha csak azon keseregsz, mennyi mindent nem értél még el. Ugyanis a világban sokkal, de sokkal több eléretlen érték, tárgy, kincs, személyes kapcsolat stb. van, mint amit már elértél. Ha az eléretlenek határozzák meg a lelked állapotát, soha nem lehetsz boldog, csak szerencsétlen. Ha viszont boldog vagy, mert már sok mindent elértél, akkor ez serkenthet arra is, hogy annak is örvendezz, mennyi mindent elérhetsz még.
Kérdezhetik, miért bocsátkoztam ebbe a hosszú film és meseszerű fejtegetésbe?
Nagyon egyszerű a válaszom: Mert társadalmunk identitástudatzavarban szenved...
A rendszerváltozás előtt sokkal kisebbstílű társadalmi körülmények között büszkék voltunk arra, hogy lám, mi vagyunk a legvidámabb barak. Nem volt ugyan szép tőlünk. de azért büszkék voltunk arra, hogy hozzánk járnak jóllakni a lengyel testvéreink, hogy az ndk-s barátaink nálunk találkozhatnak az nszk-s rokonaikkal. Büszkék voltunk tudósainkra, iskoláinkra, azaz, ha valaminek magyar volt a minősítése, az a mi sikerélményünket fejezte ki.
Nem önnmagában a rendszer megváltoztatása hozott ebben változást, mert még akkor is büszkék voltunk arra, hogy nálunk történt meg a rendszerváltozás a legzökkenőmentesebben, hogy élén jártunk ennek a folyamatnak, hogy az egész világ megcsodált bennünket azért az eleganciáért, ahogyan megtörtént a rendszerváltozás.
Így ment ez egészen 2002-ig, amíg össze nem zavarodott az értékrendünk. A választási győzelem vereséggé, a vereség győzelemmé változott. A sima rendszerváltozás erényből bűnné változott. Mindenki gyanús lett, aki nem az adott politikai irányzat kereteiben volt olyan korú ember, aki már a puha diktatúra éveiben is aktív volt,(Pozsgai, Szűrös) és gyanús lett az a fiatal, nem a jobboldalra szavazó ember is, aki pedig koránál fogva nem is lehetett aktív abban a legvidámabb barak korszakban. Ma ott tartunk, hogy azt hangoztatják, most már igazi rendszerváltozásra lenne szükség, számonkéréssel és leszámolással. Semmi, az ég adta világon semmi sem jó, ami magyar, csak az árpádsávos zászló és az a magyarkodó handabanda, amely mindenről bebizonyítja, hogy csak rossz lehet, hogy Magyarország végveszélyben él. Én még emlékszem arra a nyilas indulóra, amely úgy szólt:"elvész az ország, ha most nem merünk" - Hát mertek is, éppen hogy csak elkerültük az általuk okozott végveszélyt. Ezt érzem visszaköszönni napjainkban is.
Identitástudatunkat a divatos "The Secret" mentalitása szerint kellene átalakítanunk, vagy legalább is a Micimackó bölcsességének megfelelően. Próbáljunk meg örülni annak, amink van, örvendezni azon, hogy jó képességeink vannak, hogy lehet még többet is elérni, csak pozitív energiáinkat kell felgerjesztenünk, és büszke hálával kellene készülnünk az újabb kihívások teljesítésére.
Olvastam a minap a BUSZ című bulvárban Szávay Ági naplójából közölt részletet, idézek is belőle egyetlen mondatot:
" Mi magyarok tehetségesek vagyunk! Ne adjuk fel soha, és akkor ha esetleg nem sikerül amit megálmodtunk, legalább elmondhatjuk majd, hogy mi ott voltunk és megpróbáltuk! "
. Minden zavart tudatú honfitársamnak szíves figyelmébe ajánlom azt a 18 éves leánytól szinte szokatlan, szinte váratlan bölcsességet, ahogyan saját, a tágabb közössége, a magyarság helyzetét értékeli. Meg sem érinti őt a minden úgy rossz, ahogyan van szemlélet. Bízik önmagában, a szorgalmában, a magyarok jó képességeiben, segítőtársainak segítőkészségében, a siker lehetősében és teljes pozitiv hozzáállással készül a jövőjére. Adja a “világenergia”, hogy a Vonzás Törvénye honorálja ezt az értelmes, pozitív életszemléletet, hogy minél több dolog legyen, amit Micimackó receptje szerint is örömmel fogadhat, mint személyes boldogságának forrását.
Mit nem adnék érte, ha minden keserűségre hajlamos honfitársam szakítana a negatív energiák sugalmazásával, és nap mint nap, hálát adna azért amit elértünk, amit még fokozhatunk is. Mert ha a Dzsinn azt olvassa ki a lelkünkből, hogy minden úgy rossz ahogy van, ezért aztán tesz is rá még néhány lapáttal nekünk a Vonzás Törvénye...
Halák László
|