Az öregedés szonettjei - szonettek Marcel Reynaert gondolataira

  2010.08.09. 12:26

 

 

Előrelátás

 

 

Lehullott a hó, alszik alatta az élet, 

zord szél süvít, fagy uralja a tájat. 

Nincs kegyelem! - recsegik az ágak,

halott merevek, már ősszel a téltől féltek.

 

A Tél, hol ónos esővel vonja be őket,

- üveg ruhában pompázó hölgyek – 

hol a vizes hótól reccsenve törnek. 

Hinnéd-e? Volt, amikor virágba öltöztek 

 

Mogorva fák közt öreg mogyoró bokor,

- barkáit jégcsengőként rázza a Tél, -

hallgat, úgy sem értenének a szóból.

 

Hadd táncoltassa őket a téli szél!

Észre sem veszed, már tavaszi leszel,

ősztől várom, hogy megtermékenyíthess.