Publikációk : 1988-ban megvettem Orwell 1984. című könyvét
1988-ban megvettem Orwell 1984. című könyvét
dr. Halák László 2009.01.30. 13:45
A NEGYEDIK HATALMI ELEM: AZ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS
1988-ban Újvidéken megvettem George Orwell
1984 című fantasztikus regényét.
A regény megerősítette azt a véleményemet, hogy a diktatúra, – akár kemény, akár puha, - ésa demokrácia, - legyen bármilyen jelzője, - között az egyik leglényegesebb különbség, hogy van-e nyilvánosság, vagy nincs.
A diktatúrákban a NAGY TESTVÉR nemcsak állandóan figyel, de arról is gondoskodik, hogy mit ismerhess meg a társadalmi környezetedből. A demokráciában nincs NAGY TESTVÉR, ott senki sem figyel téged titokban és senki sem akarja meghatározni, mit ismerj és mit ne.
Már Gorbacsov nagy jelentőségű, – peresztrojka és glasznoszty, – programja előtt is tudtam, nyilvánosság nélkül nem létezhet a társadalom. Íme, néhány bizonyíték értékű forrás erről:
1979 késő őszén, amikor az MSZMP-ben már készülődés folyt az 1980 tavaszán esedékes XII. kongresszusra, a Magyar Televízió Politikai Adások Főszerkesztőségének (PAF) pártértekezletére írásbeli javaslatot készítettem a kongresszusi irányelvek módosítására.
”JAVASLATOK A XII. kongresszus dokumentumainak kialakításához dr. Halák László, az MTV munkatársa”
A halvány, régi irat, 18 gépelt oldalon tartalmazta javaslataimat, amelyekben teljes egészében elvetettem a kongresszusi irányelveket és más szerkezetű, más tartalmú dokumentum kidolgozását tartottam szükségesnek
A nyilvánosság fontosságáról írtam többek között, és abban a tabu témák felszámolásának szükségességét hangsúlyoztam. A nyilvánosságra közvetlenül is tettem javaslatokat:
. A javaslatok tartalmára ízelítőként felidézem a 10. oldalról az egyik külpolitikai jellegű javaslatomat, hiszen a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti viszony is ilyen tabu téma volt, erre hozom példának az akkori javaslatomat:
Kezdeményezésemnek nem lett semmi következménye. Engem a kollegáim megválasztottak a PAF párttitkárának, a véleményemet pedig különvéleményként csatolták a PAF véleményéhez. Soha semmiféle válasz nem érkezett a javaslatra.
A nyolcvanas évek végén már elkerülhetetlen volt, – éppen a gorbacsovi változás eredményeként, - hogy a nyilvánosság kérdéskörével is foglalkozzék a politikai közélet. 1988 január közepén a MÚOSZ-ban meghirdették a Nyilvánosság Klub megalakulását, szerveződtek a politikai pártok és hamarosan elkezdődött a hatalmon lévő MSZMP és a szerveződő pártok közötti kerekasztal megbeszélés is. Pozsgai Imre államminiszter, - akinek a felügyelete alá tartozott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió is, - előterjesztője volt az úgynevezett „demokrácia csomagtervnek”, amely a monolitikus „szocialista államrend” helyett a polgári demokráciákban meghonosodott három, - törvényhozás, kormányzás, ítélkezés, - hatalmi elemből összetett, demokratikus hatalmi berendezkedést volt hivatva elősegíteni. A Magyar Televízió akkori MSZMP bizottságában túlnyomó többségben voltak az un. reform-kommunisták és nyilvánosságra is hoztuk az átalakulással kapcsolatos téziseinket. Ebből is idézek a fennmaradt dokumentumok segítségével