Hát elkezdődött…

Csoóri Sándor a Márciusi Chartában megállapította, hogy az egész ország az eldöntetlenség állapotától szenved.

Orbán Viktor álláspontja 2002 óta világos, a nemzet nem lehet vesztes. Azóta már fokozta mondandója egyértelműségét, az „egy az ország, egy a zászló” hangoztatásával.

Széles Gábor vállalkozó kijelentette, Orbán Viktor Kossuth Lajos reinkarnációja…

Elkezdődött tehát Orbán Viktor vágyálmának megvalósítása. Nem csodálkoznék, ha Hegedűs lelkész úr templomában úgy helyezték volna el Horthy Miklós szobrát, hogy elférjen mellette még egy kormányzó szobra, amelyet még életében megkaphat Orbán Viktor, hiszen Horthy Miklós sem tiltakozott soha a személyének kultusza ellen…

Csoóri Sándor Márciusi Chartájából egyértelműen látszik, hogy úgy képzelik el a jövő Magyarországát, amelyben nem lesznek a hatalom gyakorlását befolyásoló választások. Ahol ugyanis választásokon dől el a hatalom gyakorlása, ott mindig lesz kisebbségben maradt irányzat, azaz csak szemlélet dolga, hogy a kisebbség a döntetlenség áldatlan állapotának értelmezze a választási vereséget, – mint ahogyan ez jelenleg már meg is valósult. 

Orbán Viktor álláspontja szerint a nemzet csak akkor nem lesz vesztes, ha az új többség az egész nemzetet képviseli, azaz nem lesz kisebbség, főképpen nem lesz kisebbségben a konzervatív nemzeti oldal. Ha nem lesz választás, megvalósulhat az egy az ország, egy a zászló és egy a nemzet vezetője: – Orbán Viktor.

Ez az állapot azonban az Európai Unióban kell, hogy bekövetkezzék, ezért a demokrácia látszatát fenn kell tartani.

Orbán Viktort bizonyára nem zavarja majd, ha a miniszterelnökségért, a miniszteri posztokért harcolnak különböző politikai irányzatok, ha ezek a harcok nem érintik az ő mindenek felett álló pozícióját.

És itt lép be a folyamatba Széles Gábor misztikus ötlete, amely szerint Orbán Viktor Kossuth Lajos reinkarnációja. Nem a boldog emlékű IV Károly király, nem az igazságos Mátyás király reinkarnációja, hiszen Orbán Viktor, – talán –, király nem akar lenni, beéri ő a Horthy Miklós típusú kormányzósággal is. Ha egyszer ő lesz a kormányzó, őt soha többet nem lehet majd kitenni a választás kockázatának. Lehetnek ugyan választások, hiszen Horthy kormányzása alatt is hol választással, hol anélkül, de tucatnyi miniszterelnök irányította az ország gyakorlati dolgait, de mindvégig egyértelmű volt, hogy csak addig irányíthat, amíg Horthy elképzeléseit valósítja meg. Orbán Viktor kormányzóúr  őfőméltósága alatt is váltogathatják majd egymást a miniszterelnökök, lehetnek választások is, de ezek egyike sem érintheti Orbán Viktor személyét, hatalmi pozícióját. (Lehetséges, hogy a királykodást csak valamelyik gyermekének akarja meghagyni, - talán -, talán azért is más és más vallású mindegyik, hogy nehogy az legyen majd a kifogás, mint Horthy Miklós tervei esetében, hogy nem lehet az ország királya protestáns. Bármit kívánnak majd a az urak, Orbán Viktor előhúzza majd a kalapból a más vallású gyermeket azzal a felkiáltással: Van másik!)

Ha Orbán Viktor valóban Kossuth Lajos reinkarnációja lenne, nem hiszem, hogy elvárható lenne tőle az újabb Kasszandra – levél. Ezért felidézem az igazi Kossuth igazi Kasszandra levelének néhány sorát: „Lassan-lassan fellebben a fátyol…az alkudozások titkairól. Úgy látszik, mindez már kicsinált dolog, és az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt regisztrálja.

            De én e tényben a nemzet halálát látom: s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza és az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: nézz körül magasabb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következtetéseket, melyek felé vezeted a hazát, amelynek élni kellene, midőn a mi csontjai már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő percét, de a változhatatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell…

Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának!

Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!”